Az állásinterjú a munkakeresési fázis legstresszesebb része. Ilyenkor minden tekintet ránk irányul, az interjúztató pedig ravasz kérdésekkel próbálja tesztelni felkészültségünket. A kérdésekre adott válaszaink alapjaiban határozzák meg az interjú kimenetelét. A HR tanácsadók általában nem mutatják ki érzelmeiket az interjú során, így sokszor azt sem tudhatjuk, hogy milyen benyomás alakult ki rólunk, ám vannak olyan jelek, melyekből leszűrhetjük, hogy jól alakul az interjúnk vagy sem.
1. Pontos információt kapunk a visszajelzés időpontjáról!
Amennyiben a találkozó végén az interjúztató pontos dátumot ad a visszajelzés idejéről, az azt jelentheti, hogy már döntöttek sorsunkról. Természetesen más egyéb dolgok is befolyásolhatják a döntést, így csupán erre a tényre nem érdemes alapoznunk, de adott esetben ez egy pozitív jel lehet. Ha csak kitérő választ kapunk a visszajelzés idejéről, az valószínűleg azt jelenti, hogy még nem született döntés vagy rosszabb esetben, a továbbiakban már nem számolnak velünk.
2. Felmagasztalják a vállalatot!
Egy másik jel, ami arra utalhat, hogy jó irányba halad az interjú, ha az interjúztató arról próbál győzködni minket, hogy milyen előnyökkel jár az, ha valaki náluk dolgozik. „Kiváló munkakörnyezet, ahol számos lehetőség adódhat a kreatív ötletek megvalósítására" - az ilyen és ehhez hasonló, állásinterjún elejtett megjegyzésekkel azt kívánják tudatni velünk, hogy a vállalat minden szempontból kiváló választás lehet számunkra. Ha úgy látjuk, hogy nagyon „el szeretnék adni" nekünk az állást, az azt jelenti, hogy úgy gondolják, mi vagyunk a megfelelő jelölt az adott pozícióra.
3. Az interjúztató úgy tekint ránk, mintha már a miénk lenne az állás!
Az interjúztató bizonyos esetekben olyan nyelvbotlásokat (pl.: „Mikorra terveznéd a szabadságaidat?", „Szeretni fogod ezt a helyet!" stb.) is véthet, melyekből arra következtethetünk, hogy a vállalat minket szeretne szerződtetni az adott pozícióra.
Amellett, hogy az interjúztatóval való jó kapcsolat kialakítása pozitív benyomást kelthet a másik félben, ne vegyünk arra mérget, hogy pusztán emiatt az állást is megkapjuk.